Éppen ma vagyok 1 hónapos!

Szépen gyarapodik a súlyom, az étvágyamra nincs panasz. Már 3 és fél kiló vagyok! A nagymama szerint már nőtt a kezem is! El tudok aludni egyedül este és sokszor nappal is! Bár nagyon szívesen vagyok a szüleim karjaiban, és ők is nehezen tudnak ellenállni hogy ne babusgassanak egész nap, de így jobb nekem is. A gerincem még nem bírja a terhelést, ezért a nap többségében még feküdnöm kell.

Már 1 hete tudok pohárból inni! Eleinte elég sok mellé ment, de már elég ügyesen csináljuk.

Eleinte nem szerettem a fürdést, de mostanra már kezdem élvezni. Egy biztos, hogy fázni nem szeretek. Annak ellenére, hogy kint 35-40 fok van napközben, én mindig didergek ha kijövök a kiskádból. Olyankor sírok is, de csak addig, amíg rám nem kerül a nagy törölköző. Onnantól kezdve megint béke van. Ezeken a kánikulai napokon fürödtem a mosdóban (no meg azért is, mert olyan szép csomagokat tettem a pelusba, hogy így volt legegyszerűbb lemosni) és iszonyú jól esett!

Szürkéskék szemmel születtem, mint a legtöbb csecsemő. De mára már látszik, hogy kékül a szemem.
Sajnos a pocakom még mindig fáj, főleg délután és esténként. Ez azért van, mert a jó bélbaktériumjaim csak a születésem után kezdenek el termelődni, és 3 hónapos koromra lesz akkora mennyiség, ami már elég az emésztéshez. De ilyenkor Apu nagyon jól meg tud nyugtatni. Együtt megnézzük a rózsaszínű orchideákat, a színes vázákat, és a kontrasztos, színes dolgokat. Olyankor nem sírok.

A múlt héten itt volt a doktor néni és azt mondta, hogy „Nahát, ez a baba milyen békés!” :-) Megvizsgált és mindent tökéletesen rendben talált, nagyon elégedett volt velem. Mi is szeretjük a doktor nénit, mert figyel arra, hogy csak természetes dolgokat kapjak és ha lehet kerüljük a mesterséges – könyvben, interneten olvasott – jó tanácsokat. A védőnő is ezen a véleményen van és ő is nagyon kedves.
 

• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
• 
•